G. ERIKA

 

Kedves Bernadett!

Az első konzultációt megelőzően is nagy elszántság volt bennem annak vonatkozásában, hogy kiegyensúlyozottabbá és boldogabbá váljon a családunk élete.  A közös munka tovább erősítette ezt a vágyat, majd az elkövetkező hetek bizonyossá is tették, hogy képes vagyok rá.

Az együttműködésünk során mélyebben megértettem önmagamat, motivációimat,  szembenéztem gyermekkori sérüléseimmel, fájdalmaimmal. A folyamat során 

tovább olvasok

 minden egyes apró siker növelte anyai önbizalmam, és motiváltak a nagyobb lépések megtételében.  Hiányosságaimmal és tökéletlenségeimmel szemben megengedőbb lettem, kevésbé vagyok görcsös, és lazábban kezelek helyzeteket, az egyszerű dolgokat nem bonyolítom értelmetlenül.  Felismertem annak fontosságát, hogy több időt szakítsak magamra, kedvteléseimre, és természetesen  a párkapcsolatomra.

Tanácsaid segítették, hogy Lorinára valóban figyeljek, nyugalommal és  szeretettel oldjak meg kritikus helyzeteket. Megértettem Lorina valódi szükségleteit, így ezeket szem előtt tartva szervezzük és éljük hétköznapjainkat.

Lorina ezáltal kiegyensúlyozottabbá, nyitottabbá vált, és legfőképp nagyobb biztonságban érzi magát.

Az életszakasz nehézségei idővel minden bizonnyal elsimultak volna valamilyen módon, rosszabb esetben más formában manifesztálódnak.  Azonban a Te támogató, empatikus és kompetens személyeddel lehetővé vált,hogy tényleges megoldásokkal a családunk erősebb, szeretettel telibb legyen, mint korábban volt, és a továbbiakban képesnek érezzük magunkat az akadályok önálló leküzdésére.

Mély hálával és most már magabiztosan tekintek vissza közös fejezetünkre,  nagyon köszönöm a segítséged. Várom a csütörtöki találkozást, üdvözlettel: Erika 

bezár

 


 

 CS. JUDIT

 

Szia, a véleményem a közös munkánkról:
Bernadettel dolgozni olyan volt, mintha kaptam volna egy kis kulcsot a gyerekem fejéhez. Ez a kulcs eleinte csak egy pici lukat nyitott, majd később már ablakot, végül már kulcs se kellett, megtanultam (amíg nagy levegőt vettem és magamban tízig elszámoltam) kettőt hátralépni és a hiszti mögé pillantva elgondolkodni: mit jelenthet ez? Mit akar mutatni a gyerekem? Más szemmel tudok tekinteni a rettegett hisztire. Már van, hogy üdvözlöm, mert tudom, 

tovább olvasok

 ha kijön a gőz, utána (neki, a gyereknek) jobb lesz én meg megoldom valamelyik Bernadettől kapott megértő mondattal. Sokszor eszembe jut, honnan indultunk és ilyenkor nagyon örülök, hogy megismerhettük őt. 🙂                  Képzeld, a minap Anna ilyet szól: Anya, ne veszekedj velem olyan dolgokért, amit a felnőtteknek kell tudni. Én nem vagyok felnőtt, még sosem voltam az és nem tudom, hogy kell. Majdnem megzabáltam. Megöleltem, kibékültünk, elmeséltem neki, hogy én nem kérek tőle többet, mint amit egy ilyen ügyes kislány meg tud csinálni. Volt olyan is, hogy egy csúnya veszekedésünk után levelet írt nekem, amiben bocsánatot kért, kifejezte, hogy sajnálja, és hogy szeret. Annyira ügyes ezekben. Ilyenkor mindig eszembe jutsz. Judit 

bezár

 


 

 

S. BEA
Először nagyon nehéz volt szembenézni azzal, hogy a gyermekem bajban van, nehéz volt elfogadni, hogy segítséget kell kérnünk. De már az elejétől fogva megnyugtatott Bernadett alapossága, mindenre kiterjedő figyelme, szemmel látható profizmusa, és a szeretet és elfogadás, amellyel felénk fordult. Pozitív visszajelzéseiből megtudtam azt is, hogy

tovább olvasok

attól, hogy problémáink vannak, még jó anya vagyok, a gyermekem pedig jó gyerek...
A gyermekem bizalmát Bernadett hamar elnyerte, s a kezdeti kisebb zökkenők után a fiam is örömmel várta a találkozókat. A konkrét, hosszú idő óta fennálló tünetek, amelyek miatt Bernadetthez fordultunk, 3 hónapon belül megszűntek. A Bernadettel való közös munka során nagyon sok segítséget kaptunk ahhoz, hogy az életünket más minőségben tudjuk folytatni. Bea.

bezár

 


 

M. SÁNDOR ÉS W. TÍMEA

...És ott ülsz előtte, a méltóságos távolságot tartó ismeretlen ismerős előtt. Egyszer csak a kertbe nyitok. A látványt elsőre talán magad sem érted. A pázsiton lépdeltek, lábad alatt itt-ott gondosan hantolt régi titkok, gyermeked kezében játékok. A terápia énekes madár, a gát, mi évek óta épült legbelül, lassan ellehetetlenül. Egy ismeretlen ismerőssel kézen fogva jársz, ki mégis bizalmi társ, jó barát. A zuhatag felett a függőhídon is átvezet, érzi, tudja ezt szintén gyermeked, ki szülőt nevel. Biztonság. Gyermeked elviselhetetlenné vált terhe, mely

tovább olvasok

benne, benned, vagy mindkettőtökben falat vert, játszi könnyedséggel omlik le: az ismeretlen ismerős, e határozott segítő, egy-egy kedves mondatától, magabiztos attitűdjétől kezessé lesz gyermeked. Közös munka, iránymutatás, pont ott, akkor és annyi, amennyi épp kell. Nem érted, figyelsz, feltör valami tudatalatti emléked. Segítőtök odafigyeléssel, pontosan és egyszerűséggel hat. Az efféle egyszerűség mögött egyedülálló életút, tapasztalat, teljesítmény, talentum van. 'Gyökérkezelés' holisztikus látásmóddal. A lehető legőszintébben, tiszteletteljesen. Észrevétlenül transzformálja a terápiát gyermekivé, azzá emelve, ami: játékossá, transzcendenssé, megismételhetetlenné.

Fejedelmi attitűd. Bizonyítéka annak, hogy igenis, mégsem egyenlő mindenki mindenkivel - szakmailag. Hogy igenis létezik autoritás. Földön túli előjogokból (tehetség) fakadó, egyéniségből és teljesítményből születő. Olyan, amely előtt nem lehet nem meghajolni. Amely ha eltűnik, ha nincs többé, a helyén nem lesz semmi a titkos kertben.

A támaszt, a kulcsokat, az életre szóló segítséget:
Köszönjük Bernadett!

T. és S.

bezár

 


 

K. BEÁTA (szakszolgálat)
„Kedves Bernadett!
Köszönöm szépen, hogy időt szánt ránk!
Az Ön véleménye volt számomra a mérvadó, mióta ismerem.
Sajnálom, hogy az utolsó fejlesztés megcsúszott az én hibámból kifolyólag és így meg sem tudtuk köszönni mindazt, amit értünk tett.
Szeretném elmondani, hogy nagyon tisztelem Önt és bár Botim még nem tudja elmondani, de Ő is nagyon megszerette Önt. 🙂
Ezt éreztem is az első perctől kezdve, de igazán akkor tudatosodott bennem,

tovább olvasok

amikor mentünk a pszichiáterhez vizsgálatra és Boti szeretett volna bemenni Önhöz. Amikor rájött, hogy nem Önhöz megyünk, keservesen sírt.
Szeretném megköszönni azt is, hogy sosem éreztette velem azt, hogy Ön mennyivel tanultabb és mennyivel többet elért az életben.
Még csak azt sem éreztem a közelében, hogy egy szakemberrel szemben állunk. Azt éreztem, hogy egy másik anya próbál nekünk segíteni és ezt nagyon köszönöm!!!
Minden percben azt éreztem, hogy sugárzik Önből a szeretet és megértés.
Nem tudom, hogy mennyire könnyű az élete, de nagyon sok élettapasztalat miatt szokott ilyen lenni emberek hozzáállása és amennyire tapasztaltam, ez eléggé ritka.
A bölcsitől nem volt nagyon nehéz megválnunk, talán az miatt fájdalmas csak, hogy lezárult egy időszak, hogy amíg oda járt Boti, kicsit tovább hihettem, hogy semmi baj nincs vele... ( Persze nem áltattam magam, tudtam, hogy bajok vannak. )
Volt ott egy kisgyermekgondozó, aki sírva köszönt el Botitól, aki nem felejtette el a születésnapját, aki minden egyes rajzot eltett nekem, aki nem éreztette vele, hogy Ő más. A bölcsiben készült képek mindegyikén azt látom, hogy Boti az ölében ül, fogja a kezét, és amikor mentem érte a bölcsibe, Flóra néni mindig szeretettel fordult felé. Simogatta a kis fejét, puszikat adott neki. Utolsó nap közös képet is csinált Botival, de ez csak rá 2 napra derült ki, amikor átküldte nekem. Felajánlotta, hogy bármiben tud segíteni, akár beszélgetni szeretnénk, akár Botira kell vigyázni, forduljunk hozzá.
Ezt azért írtam le, mert azt érzem, kegyes hozzánk az Isten.
Mindenhol szerencsénk van megismerni egy igazán jó EMBERT.
Köszönöm, hogy ismerhetjük, és nagyon szépen köszönünk mindent, amit értünk tett!!!
Mielőbbi jobbulást kívánok Önnek és további sok sikert a szakmájában.
Sok kicsi gyermekszívet fog még kinyitni és az arcocskákra sok mosolyt fog csalni. 🙂
Szeretettel: Boti és Bea”

bezár

 


 

Sz. Mónika
Kedves Bernadett!
Szeretnénk megköszönni a sok-sok segítséget, figyelme(ssége)t, kedvességet, szeretetet, biztatást és odaadást kisfiunk terápiájában. Mély hálával és szeretettel gondolunk rád: Sz. Mónika és András

Kedves Bernadett!
Remélem jól telt a nyarad és időközben megérett Benned a döntés is a munkát illetően. Gyakran gondolok Rád...sokszor

tovább olvasok

 eszembe jutnak a megerősítéseid, biztató szavaid, melyekért a mai napig is hálás vagyok; ill. az a meleg, otthonos légkör és szerető figyelem, mellyel Levit-minket körbevettél. Nagyon sokat segítettél nekünk akkor, s közvetve most - nagyon köszönjük! 🙂 Köszönöm, hogy megoszthattam Veled az élményeinket és hogy tavaly annyi mindenben felkészítettél minket erre az új helyzetre! Szeretettel gondolunk Rád! Móni és Levi 

bezár

 


 

B. ANITA ÉS B.GYULA

A kezdeti időkben, amikor feltűnt, majd lassan tudatosult, hogy kisfiúnk viselkedése eltér az átlagtól, nem gondoltuk, hogy mindez mekkora befolyással bír majd az életünkre. Pici korától másként közelítette meg a gyerekeket s felnőtteket egyaránt. Sokszor agresszívnek tűnt, és ahogy öntudatára ébredt, látszólag érthetetlen dühkitörései is lettek, majd idővel mindezeket fűszerezte nem egy, furcsának tűnő magatartásbeli megnyilvánulása.
A közösségbe kerülésekor, mind a bölcsődében, mind az óvodában,

tovább olvasok

a pedagógusok tehetetlennek bizonyultak a fiúnk által állított nehéz helyzetek kezelésénél. Igaz, hogy az óvodai éveit integrált óvodában kezdte meg, ahol elvileg a „másság” elfogadott és segítik a nehézségekkel küzdő gyerekeket, a pedagógusok eszköztára (akár emberileg, akár szakmailag) szűkösnek bizonyult ahhoz, hogy gyermekünk kiegyensúlyozott hétköznapokat élhessen a csoportján belül. Rendbontónak minősített viselkedésével kezdetét vette a kálváriánk.
A pedagógusoktól áradó mindennapos panasz, a fiúnkon látott nagyfokú szomorúság és kedvtelenség, a kirekesztettség érzése, és a kudarcélmények halmozása abszolút negatív hatást gyakorolt mind az Ő közösségi életére, mind pedig a családi életünkre.
A pedagógusok az autizmustól a hiperaktivitáson át a súlyos figyelemzavarig, mindenfélét „diagnosztizáltak” nála, és ennek megfelelő tanácsokat is adtak. Megijedtünk. Mielőbbi segítséget remélve, mentünk szakembertől szakemberig. Szerettük volna, hogyha fény derül arra, hogy mi okozza mindezeket a problémákat gyermekünknél. A sok-sok orvosi vizsgálat, szakvélemény segítségével lassan megismertük az ok-okozati viszonyokat, miszerint gyermekünk kisfokú hallásvesztéssel született, ami kommunikációs eszköztárának sérüléséhez vezetett, s a megkésett beszédfejlődése, az expresszív beszédzavara, az önmaga meg nem értettetése másokkal, olyan mértékű frusztrációt, feszültséget okoz(ott) Nála, mely az Ő esetében, viselkedészavarhoz vezet(ett). Nehezített rajta mindaz a traumasorozat, melyet a kicsi kortól (másfél éves korától) elhúzódó krónikus középfülgyulladások miatti orvoslátogatások, műtétek okoztak, továbbá az olyan nem hétköznapi, sorsfordító történések, mint például a testvérszületések vagy szülője nélkülözése, akár kórházi tartózkodás, akár munkahelyi elfoglaltság miatt. Mi, a közvetlen környezete, szülei, nagyszülei, igyekeztünk megtenni mindent annak érdekében, hogy oldódni tudjon, hogy az a düh, ami belészorult, ne agresszívnek tűnő, mások ellen irányuló megnyilvánulásokban törjön elő belőle. Azonban a magatartására vonatkozó indokaink, magyarázkodásunk a környezetünknek, nem járt túl sok sikerrel. Igyekeztünk megértetni, hogy melyik tette, miért történhet, hogy mindezt nem akarattal csinálja, hogy az egész egyfajta önvédelem, begubódzás. Tisztában voltunk azzal, hogy az átlagtól eltérő nagyobb türelemre és több figyelemre, ugyanakkor nagyon határozott és következetes nevelésre van szüksége annak érdekében, hogy jobban érezze magát gyermekünk, és egyben a környezete is jobban tolerálja Őt. Szerettük volna, hogy megismerjék kisfiúnk kedvességét, nagyszerű humorát, figyelmességét és segítőkészségét. Azonban, míg a közvetlen környezetünk elfogadónak és segítőkésznek bizonyult, közösségi színtéren elbukni látszódtunk.
Éveken keresztül, szinte észrevétlenül kúszott be csodálatos otthonunkba a letargia.
Ezen a mélyponton hozott össze az élet bennünket Bernadettel. A segítségével sikerült felismernünk azt, hogy míg mi, szülők el voltunk foglalva azzal, hogy kiderítsük, van-e valami „komolyabb” indok gyermekünk viselkedészavara mögött, amíg a pedagógusi ráhatások következtében megjártunk korai fejlesztőt, neurológiát, talán négy pszichológust is, pszichiátriai intézetet és begyűjtöttünk több száz oldal véleményt, mindaddig ahhoz, hogy hogyan lehet fiúnkat ebben a helyzetben megsegíteni, nem kaptunk senkitől sem tanácsot. Csupán türelemre intettek bennünket, és arra, hogy a gyermek idegi érésére apellálva, higgyünk az idő jótékony múlásában. Bernadett rámutatott arra is, hogy egy hasonló élethelyzetben nem csak a gyerekkel, hanem éppúgy a szülőkkel is foglalkozni kell és számukra is segítséget nyújtani. Megdöbbentő volt a felismerés ereje.
Alapos anamnézis-felvételt követően gyermekünkre szabott, egyéni játékterápiával igyekszik közelebb kerülni hozzá és fokozatosan feloldani Őt a traumák alól. Ezzel párhuzamosan, szülői konzultáción veszünk részt, ahol Bernadettel átbeszélhetjük a bennünk felmerülő kérdéseket, a miérteket, félelmeket, a kétségeinket, az élethez való hozzáállásunkra, a családi életünkre, így a gyermeknevelésre is kiható múltbéli történéseket. Nevelési tanácsokat kapunk, magyarázatokat s ez által tisztán látást.
Annyi megpróbáltatás után, végre rátalálni valakire, akitől az ember ilyen mértékű segítőszándékot tapasztal, majdhogynem hihetetlen. A bizalmunkat Bernadettnek el kellett nyernie. A sok csalódást követően, vissza kellett térjen a hitünk. Akarta, akartuk, együtt megcsináltuk. Hálásak vagyunk, s ezért szívből tudjuk ajánlani Őt a hasonló nehézségekkel küzdő családoknak!
B.B. szülei

bezár

 


 

NOÉMI

Kedves Bernadett! A veled megélt közös időszak során sok mindenre rájöttem magammal és a gyerekeimmel kapcsolatban. A te segítségeddel most már jobban megértem őket és a személyiségüket. A saját személyiségfejlődésem is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy még közelebb kerülhessek a gyerekeimhez. Megtanuljam jobban

tovább olvasok

 kezelni a konfliktusainkat. Néha elveszve éreztem magam, és nem éreztem jó anyának magam. A terápiák és konzultációk során kellő mértékű magabiztosságot és rutint szereztem. Mi nagyon hálásak vagyunk neked minden segítségedért és tanácsodért. Noémi 

bezár

 


 

V. BORI

Kedves Bernadett, Elolvastam a tanulmányt többször is. („Húzz, húzz engemet, én is húzlak tégedet”. A szülőkonzultációban alkalmazott rajzelemzés szerepe egy integratív játékterápiás folyamatban. Serdülő-és Gyermekpszichoterápia, 2019/1.) Nagyon érdekes, hogy leginkább rólam szól, de ami még érdekesebb, hogy a pszichológusommal éppen a tanulmányban foglaltak vannak terítéken pár hete. Kb. 2 héttel ezelőtt jutottunk el az örökbefogadási problematikára és nagyon szépen haladunk.

tovább olvasok

Jó volt visszatekinteni a két évvel ezelőtti ön magamra és Bea akkori kis személyiségére és látni, hogy azóta mennyi minden változott a jó irányba. Az önismeret véleményem szerint egy életen át tart és az ilyen mozzanatok csak megsegítik a folyamatot.

Köszönöm, hogy foglalkozott a témával és hogy tartotta olyan fontosnak, hogy ezt egy szakmai lapban meg is jelentesse. Remélem, valakik tanulnak is belőle. Számomra az egyik legnagyobb tanulság, hogy a transzgenerációs minták mennyire behálózzák az életünket, és hogy a szülők felelőssége milyen hatalmas gyermekük lelki fejlődésében.

A tanulmányt még pár alkalommal el fogom olvasni, mert minden sora tartalmaz hasznos információt számomra. Ha kérdésem lesz ezzel kapcsolatban a jövőben, mindenképpen jelentkezni fogok.

 

Legszívesebben a tanulmány végére odatenném Bea egyik fényképét, amin jól látható, hogy egy boldog kislány és ebben Önnek is hatalmas szerepe van. Köszönet érte!!!

bezár

 


 

K. BETTY

Szeretném leírni, mennyire hálás vagyok Neked. Alapos és hozzáértő munkával Te diagnosztizáltad Bálintot, hogy végre legyen valami a kezünkben ahhoz, hogy tudjuk miért más, mint a többiek. Ez után Te voltál az, aki irányba állított minket, hogy hogyan kell ezt a dolgot kezelni, honnan tudunk minél több információt szerezni ahhoz, hogy úgy álljunk Bálinthoz, és a különlegességéhez, ahogy neki a legjobb. (Most már inkább átváltok egyes szám első személybe, mert az igazság az, bármennyire fájdalmas is, hogy ezeket az infókat leginkább én dolgoztam fel, át, stb.).

tovább olvasok

  Szóval azt is Neked köszönhetem, hogy amikor valamivel kapcsolatban elakadtam, mindig volt valami ötleted vagy javaslatod, ami vitt tovább. Ennek következtében Bálint fényéveket fejlődött az elmúlt közel 2 évben, és még fog is, tovább. 🙂 Köszönöm Neked a vidám játszó órákat Bálinttal, a sok nevetést és elfogadást. Imádta ezeket, és fontos vagy neki, az új játékait mindig csomagolja csütörtökönként, hogy Neked is megmutathassa. 🙂

És hálás vagyok Neked saját magammal kapcsolatban is. Úgy érzem végig mellettem voltál, amíg meghoztam életem egyik legnehezebb döntését, és rengeteg dologgal kapcsolatban felnyitottad a szemem és sok hasznos tanácsot adtál. Nem is nagyon lehet ezt szavakba önteni, hogy ez a néhány találkozásunk is mennyi problémán lendített át.

Inkább csak annyit mondok, hogy KÖSZÖNÖM!

Betty 

bezár

 


 

K. NORELLA

Kedves Bernadett!

Sok minden történt a terápia befejezése óta. Tartjuk a reggeli, esti szabályokat és rituálékat, amik sokat segítenek. Ettől függetlenül pörög mindkét gyerek esténként. Igyekszünk külön-külön is minőségi időt tölteni velük minden nap. Lett egy kiskutyánk, amiről szívesen gondoskodik mindenki.

Viktor sokat fejlődött szeptember óta érzelmileg. Márciusban csináltunk egy hallási figyelem tréninget is mert nagyon sokszor kérdezett vissza vagy hallott félre dolgokat és akadt ki emiatt. Kis csoportban együttműködő, de nagy csoportban zavart.

tovább olvasok

 Felnőttekkel, idegenekkel ha teheti, nem beszél. Közösség előtt nem szívesen nyilvánul meg. A terápia óta 180 fokos fordulat történt mert kinyílt a világ előtte, és sokszor megfogalmazza mi bántja, kooperatívabb és kevésbé ingerült, sokkal könnyebben megközelíthető érzelmileg. Megérti, ha nem elsőre de másodjára, ha valami nem úgy alakul ahogy szeretné és sokat nevet, reggel kipihenten és jókedvűen ébred. Az oviban kevesebbet káromkodik sokkal-sokkal, és játszik a lányokkal, ami eddig elképzelhetetlen volt mert visítottak. Ezek sokat lendítettek a családi békén. De továbbra is van mire fókuszálni. Budaörsre jár majd logopédushoz bár a hallási tréning óta a beszéde is javult. 

Ősz óta falat mászik, amiben nagyon megtalálta magát és rendkívül ügyes benne. Emellett alapozó terápiára is jár, amit szintén szeret, pedig nagyon szigorú (de igazságos!) a tanár és iszonyú hangosak a gyerekek. Szót fogad mindkét helyen és minden feladatot megcsinál. Egész másképp működik, mint az oviban. Ezek történtek mostanában velünk és egyre jobbak a kilátások. 

Szeretettel gondolunk rád és jó pihenést kívánunk a tavaszi szünetre. 

Norella 

bezár